Település:
Budapest, 11. kerület


Móricz Zsigmond körtér


1114. Budapest, Xl. Kerület

 
Móricz Zsigmond körtértér
 Budapest XI. kerületében
 
A Móricz Zsigmond körtér (1929-1945 között Horthy Miklós körtér) Budapest XI. kerületében, Szentimreváros és Lágymányos városrészek találkozásánál található. Névadója Móricz Zsigmond író. Fontos közlekedési csomópont.
 
Móricz Zsigmond körtér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 38″, k. h. 19° 02′ 48″
 
Határai
Bartók Béla út 49.
Himfy utca 12.
Villányi út 1. és 2.
Bartók Béla út 51. és 58.
Fehérvári út 1. és 2.,
Váli utca
Karinthy Frigyes út 1. és 2.
Bartók Béla út 56.
 
Történelem
A tér 1950 vége felé. A Gomba körül fordult meg a törökbálinti HÉV
A 20. század elején csak a Fehérvári út és a Budai körút elágazásaként jelölték, egyetlen épülete a Fehérvári Fogadó volt. Kiépítése a Lágymányos fejlődéséhez köthető. A teret 1929-től Horthy Miklós körtérnek nevezték. 1930-ban állították fel a tér közepén Kisfaludi Strobl Zsigmond Szent Imre herceg c. szoborcsoportját. 1945-től viseli a tér Móricz Zsigmond nevét.
A budapesti Móricz Zsigmond körtér az 1956-os forradalom idején a diktatúra és a szovjet megszállás ellen harcoló civil felkelők egyik legfontosabb ellenállási központja volt.
A legnagyobb harcok ebben a fontos csomópontban és környékén egyes források szerint a szovjet hadsereg két bevonulása utáni napokban, október 24. és október 26. közt, illetve november 4-én és november 5-én voltak. A környék azon a felvonulási útvonalon volt, amelyen keresztül a Dunántúli gyülekezési központokból érkező szovjet tankok megközelítették a budapesti Duna-hidakat. Pongrátz Ernő visszaemlékezése szerint egyik testvérével, Bandival a körtérnél már október 24-én hajnalban harcba keveredtek, amikor egy barikáddal és szétlocsolt és meggyújtott benzinnel egy tankoszlopot kényszerítettek visszafordulásra a Fehérvári út bejáratánál.
A körtéri felkelők létszáma Horváth Miklós történész becslése szerint 200 és 300 fő közt ingadozhatott, összetételük más felkelőbázisokhoz hasonlóan állandóan változott, de a téren és környékén kialakultak többé-kevésbé állandó csoportok.
A felkelők kezdetben csak gyalogsági fegyverekkel rendelkeztek és nem csak civilek voltak köztük, hanem magyar katonák is.
Egyik lőszer- és fegyverraktáruk a körtér közepén ma is megtalálható épület, a "gomba" volt.
Van olyan forrás, amely szerint a körtéren lévő Népbüfé tetején géppuskás csoport működött, Albert Aladár parancsnoksága alatt és felkelők harcoltak a Móricz körtér 7., 9-10., illetve a 16-os számú háztömbökben, illetve a Bartók Béla út sarkán lévő OTP fiókban (ez utóbbi legalábbis egy ideig Vida József irányítása alatt). A 7-es számú háztömb felkelőinek parancsnoka Peer László volt.
Október 27-én a felkelőket kiszorították a körtérről, illetve a Szabadság híd környékéről, de később visszatértek.
November 4-étől a felkelők Oláh Jenő (1933–2001) volt hadnagy és Kiss Amadé vezetésével vették fel a harcot a támadó szovjet tankokkal. Bázisuk a 10. számú ház volt és a Népbüfé tetejéről kelepelt a géppuska. A mintegy 80 ellenállóhoz csatlakozott a pápai rohamlöveg-zászlóalj egy egysége, lövegeikkel együtt. November 5-én legalább három harckocsit sebesítettek meg és visszavonulásra késztették a támadókat. Egyes források szerint másnapra bekerítették őket, de van olyan visszaemlékezés, amely szerint a körtériek számára csak 7-én következett el a vég, 6-án még nem tudtak a hátuk mögé kerülni a Kelenföld irányából, a vasúti töltésen túlról támadó szovjetek.
Oláh és Kiss távoztak az országból. Egyes források szerint a körtéri ellenállókat a megtorlások során nem érte retorzió, mert nem tudták azonosítani őket.
 
Kötöttpályás közlekedés a téren
A téren 1898-ban közlekedett először villamos, ez a Kelenföldi pályaudvarral kötötte össze a körteret. Egy évvel később, 1899-ben megindult a HÉV-közlekedés a Szent Gellért tértől a Fehérvári úton át, Albertfalva után kétfelé ágazva (Budaörsöt érintve) Törökbálint, valamint Budafokon átNagytétény felé. 1912-ben építettek hurokvágányt a mai Szent Imre szobor helyén akkoriban található parkocska köré. A mai Villányi úton 1928-ban indult meg a közlekedés. 1937-ben indult meg a villamosközlekedés a Karinthy Frigyes úton. Ezek a vágányok mind össze voltak kötve egymással a teret körbejáró hurokvágány-rendszeren keresztül. 1942-ben felépítették a jelenleg is látható, mára eredeti formájára felújított gombaépületet. E köré szintén hurokvágány épült, a Szent Gellért térről kiköltöztetett HÉV végállomás számára. A HÉV 1963-ban szűnt meg. Forgalmát a 41-es és 43-as villamos páros vette át, aminek 1973-ig volt itt a végállomása. A 41-es 1993-ban visszakapta az egykori hurokvágányok belső felét. Ezt az 1990-es években le akarták aszfaltozni, végül 2002-ben szüntették meg. 1994-ben megszüntették a vágánykapcsolatot a Bartók Béla út és a Villányi út között. 2000 júniusában felszedték a Karinthy Frigyes út és a Bartók Béla út között a vágányokat. A körvasút felüljárója és a Szent Gellért tér között a belső Bartók Béla út a térrel együtt először 2002-ben épült át. 2006. május 20-án megszüntették a Karinthy Frigyes úton a hurokvégállomást, és fejvégállomást kezdtek építeni. 2008-ban a 4-es metró beruházás részeként új vágánykapcsolatot építettek ki a Villányi út és a Fehérvári út között, keresztezve a Bartók Béla úti vágányokat. A tér alatt futó 4-es metró 2014. márciusa 28. óta közlekedik, amely jelentősen átformálta a felszíni közösségi közlekedést. A korábbi gyakorlattal ellentétben a villamos viszonylatok a felszámolás helyett mindössze átrendeződtek. Csúcsidőszaki sűrű követésük változatlan, a vonalvezetésük igazodik a metróhoz.
 
A tér a budai villamoshálózat egyik legfontosabb csomópontja, 2014 óta metróállomás.
 
Bartók Béla út
Himfy utca
Villányi út
Fehérvári út
Váli utca
Karinthy Frigyes út
 
Tömegközlekedés
A körteret az alábbi budapesti járatok érintik:
Metró: Budapest M4 Metro.svg
Busz: BKV busz symbol.svg 7, 27, 33, 114, 213, 214, 240
Villamos: Logo tramway-budapest.svg 6, 17, 19, 41, 47, 47B, 48, 49, 56, 56A, 61
Éjszakai autóbuszjárat: BKK night line logo.svg 907, 908, 918, 940, 941, 960, 972, 973
 
Jelentősebb épületei
A tér közepén a Gomba áll, melyet 1942-ben építettek.
1. szám: Detoma-bérház, Detoma Alfonz és Fischer János tervei alapján 1906-ban épült.
2. szám: szintén Detoma Alfonz és Fischer János tervei alapján épült 1906-ban.
18. szám: bérház 1910-ből, Rainer Károly tervezte.
A teret délről körbefogó és a Vásárhelyi Pál utcától elválasztó Simplon ház. (Amelyben 1910 és 1998 között üzemelt a Bartók Béla út felüli oldalon a Simplon, majd a Bartók mozi.)
 
Forrás:Wikipédia

 

 

 

 

 

HelyiVilága Magazin ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »